Az interneten elérhető honlapok különböző tárhelyeken/szervereken találhatók. Másképp fogalmazva, az internet a különböző tárhelyeken/szervereken található honlapok hálózata. Ahhoz, hogy a honlapja jelen legyen az interneten, az Ön honlapját is egy szerveren kell tároljuk, amelyet erre szakosodott cégek üzemeltetnek. Minden honlap tárolásának időszakos díja van.
Az Ön honlapja tulajdonképpen egy olyan képes/szöveges tartalom, mint bármelyik dokumentum, amelyet a számítógépén tárol. A különbség annyi, hogy a honlapjának a tartalmát nem a számítógépen tárolja, hanem egy erre szolgáló tárhelyen, a szerveren. Miért? Mert Önnek az a célja, hogy a honlapját minél többen olvassák, ezért azt olyan helyen kell tárolnia, ahol az interneten keresztül bármikor elérhető. Ez a szerver.
A szerver is csak egy számítógép, éppúgy, mint az Öné, csak nagyobb. A szerver "valahol" távol található ("távoli számítógép") a világban, hiszen majdnem mindegy, hogy a honlap adatait, fájljait, amik a világhálóra kerülnek, hol tároljuk. Mi például néhány honlapunkat egy amerikai szerveren (távoli számítógépen) tároljuk. Azoknak a fájloknak, adatoknak, amelyekből a honlapunk összeáll, amelyek miatt megjelenik az interneten (világhálón), valahogy el kell jutnia a honlapot tervező programozó számítógépéről a távoli számítógépre (szerverre). Erre általában FTP-t (File Transfer Protocol = file átviteli kapcsolatot) használnak.
Elvileg az Ön számítógépe is szolgálhatna szerverként, ott is tárolhatná a honlapját, amiért azonban mégsem teszünk így, annak két oka van: a személyi számítógépek nem állnak állandóan rendelkezésre (mert mondjuk kikapcsolják, vagy elromlanak), illetve, ha sokan néznék rajta egyszerre az Ön honlapját, nem bírnák a terhelést. A szerverek olyan nagy teljesítményű számítógépek, amelyek 99,5%-os rendelkezésre állást biztosítanak, így az Ön honlapja bármikor, és egyszerre több embernek is könnyen elérhető.
Ha Önnek van egy könyve, amit minél több emberrel szeretne elolvastatni, akkor célszerű beadnia egy könyvtárba, ahol sokan elérhetik, és profi könyvtárosok, profi rendszerben kezelik. A szerver olyan a honlapnak, mint a könyvnek a könyvtár, vagy a pénznek a bank.
A domain név (vagy doménnév) az Ön honlapjának a neve, úgymint nekünk a legyversenyben.com.
Az internetre csatlakozó összes számítógépnek egyedi azonosítója, ún. IP-címe van, olyasmi, mint a telefonszám (pl.: 78.92.138.88). Azt, hogy mi az Ön számítógépének az IP címe, például itt tudja megnézni. A számítógépek közötti kommunikáció (adatátvitel) ezen címek között zajlik. A "világháló" (World Wide Web = www) pedig maga az internet, az információt közvetítő "szupersztráda" (olyan, mint a telefonvonal). A szervernek is van IP címe, amelyen az Ön honlapja tárolódik. A domain-nevek valójában ezeket a nehezen megjegyezhető IP-címeket teszik könnyen megjegyezhetővé, egyben egyedivé. Úgy kell elképzelni, mintha a telefonszámnak neve lenne.
Ha tehát honlapot szeretne, a honlapjának a könnyebb megjegyezhetőség érdekében szüksége lesz domain-névre. Célszerű, hogy a domain-neve utaljon a tevékenységére, vagy a cégnevére (pl.: ha Ön fodrász Egerben, akkor www.egrifodrasz.hu vagy a www.fodraszeger.hu név az optimális, természetesen, ha más még nem foglalta le magának).
A domain-nevek nemcsak .hu végződésűek lehetnek, mint ahogy azzal a leggyakrabban találkozunk. A domain-név végződések eredetileg a tevékenységre vagy a területi jellegre utalnak, de ha jól választott domain nevet, vagy jó az oldalának a keresőoptimalizálása, gyakorlatilag mindegy, hogy milyen végződésű a honalpjának a domain-neve. A végződésük alapján egyébként a domain-nevek alapvetően két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomainek és nemzeti domainek. A nemzetközi fődomainek közé tartozik például a .com (kereskedelmi tevékenységet jelöl), a .net (hálózatot – network-öt jelöl) vagy épp a .org (szervezet) kiterjesztésű doménvégződések. A nemzeti domainek végződései egy-egy ország nevéből képzett rövidítések, lásd: .hu – Magyarország (Hungary).
Léteznek az úgynevezett másodlagos vagy aldomain nevek, mint például partneroldalunk esetében a honlapja.org domain alatt létrehozható például az fodrasz.honlapja.org vagy a masszor.honlapja.org, stb. honlapnevek, amelyek a tevékenység jellegére éppúgy utalnak, és keresőoptimalizálási szempontból semmivel sem rosszabbak, mint a megvásárolható saját domain nevek. Ezeket az aldomain neveket ingyenesen biztosítjuk azoknak, akik nálunk honlapot üzemeltetnek.
A különböző saját domain-neveket meg a hazai (.hu) vagy nemzetközi (.eu, .com, .net, .info, .org) internetszolgáltatók tanácsától kell megvenni, ha még nem foglaltak. A külöböző végződések arra utalnak, hogy hol, vagy milyen célra regisztrálták őket. Ugyan a .hu magyar, a .eu európai, a .com kereskedelmi jellegű domain névre utal, de honlap használhatósága szempontjából gyakorlatilag lényegtelen, hogy melyik végződéssel van Önnek honlapneve. Az ország piacvezető ingatlanos portálja az ingatlan.com is nemzetközi végződést használ.
A domain nevek ára egy évre 4-5.000 Ft körül mozog, ha még nem foglaltak. Természetesen, a domain-nevet nem kell Önnek megvásárolni, azt megtesszük Ön helyett, az Ön megbízása alapján.
Ha Önnek van saját domain-neve (honlapneve), lehet egyedi végződésű e-mail címe is. Ha az öné a www.hollosigaleria.hu, lehet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. saját honlapnév végződésű e-mail címe. Ha nálunk üzemelteti a honlapját @legyversenyben.com e-mail címeket ingyenesen biztosítunk.
Érdekesség: A jó domain-nevek éppúgy, mint a jó telefonszámok a könnyű megjegyezhetőség miatt nagyon értékesek, ezért vannak olyan domain-nevek, amelyeket szemfülesek már idejekorán megvásároltak, azzal a céllal, hogy később azoknak, akiknek ez sokat érhet, eladják. Tehát, attól, hogy egy domain-név már nem elérhető, nem biztos, hogy nem vásárolható meg. Bár az esetek többségében nem éri meg irgalmatlan összegekért megvásárolni egy-egy domain-nevet, megteszi helyette egy másik is.
Szeretném megjegyezni, hogy a mai honlapok legtöbbjénél - így majd az Ön honlapjánál - nem szükséges már beírni a www. előtagot a honlap címe elé. Tehát a www.hollosigaleria.hu vagy a www.google.hu ugyanolyan jó, mint a hollosigaleria.hu vagy a google.hu www. nélkül.
A jó hangzású domain nevek nagy része foglalt, főként a .hu végűek. Azt, hogy az ön által kívánt domain név foglalt-e, .hu domainevek esetén itt tudja ellenőrizni, .com, .net, .eu, stb. domain nevek esetén itt.
Amikor Ön vagy más a Google-ban keres terméket vagy szolgáltatást, bizonyos szavakra keres. Ezeket a szavakat hívják kulcsszavaknak. A keresőoptimalizálás (Search Engine Optmalization - SEO) tulajdonképpen nem más, mint az Ön honlapján található tartalmak/szövegek olyan jól megkomponált megírása, amelyek tartalmazzák azokat akulcsszavakat, amelyre azok keresnek, akik az Ön szolgáltatására, termékére kíváncsiak. Ezeket a kulcsszavakat az ún. meta kulcsszavak (meta keywords) mezőkbe írjuk be, amelyeket a Google kereső programjai figyelnek. Ha esetleg blogot ír, a legtöbb valamire való blog program (így a miénk is) lehetőséget biztosít a blogbejegyzés megírása után egy beviteli mezőben a kulcsszavak megadására. A meta kulcsszavak mellett megadunk ún. meta leírást is. A meta leírás a honlap vagy a honlap egy oldalának rövid összefoglalója. A meta leírást látja a Google találati listájában kivonatként a honlap kódjában, nyilvánosan nem látható módon találhatók.
Egy-egy kulcsszavas keresésre a Google több ezer vagy akár millió találatot hozhat fel. Egy találati oldalon tíz találatot mutat a Google. A statisztikák szerint az emberek 80-90%-a nem kattint a második oldalra, hogy megnézze az ottani találatokat. Ez az igazi nagy verseny a keresőoptimalizálásban, a Google első oldalán lenni!
A Google első oldalán lenni, természetesen nem mindenki tud. Magyarországon például több ezer autókereskedelemmel foglalkozó cég van, ezért például az "autó" szóra, mint kulcsszóra lehetetlen egy újonnan induló vállalkozásnak csak a keresőoptimalizálás segítségével az első oldalra kerülnie. Ilyenkor kerül képbe a keresőmarketing (SEM). Célszerű a kulcsszavakat inkább kombinációkra megadni. Egy kaposvári használtautó kereskedőnek "autó" helyett, okosabb dolog az "használtautó Kaposvár" vagy "használtautó Somogy megye" kulcsszókombinációkat megadni meta kulcsszavaknak.
A keresőmarketing a keresőoptimalizálás mellett elsősorban a Google oldalain elhelyezett fizetett hirdetéseket is használ. Ezek a Google AdWords hirdetések. Ezeket a néhány szavas hirdetéseket láthatja a Google jobb oldali oldalsávjában illetve a találatok elején halvány rózsaszín háttérrel. Ezekhez a szöveges hirdetésekhez szintén kulcsszavakat lehet megadni. Ha a kereső ügyfél ezeket a kulcsszavakat keresi a Google oldalán, a fizetett hirdetések is megjelennek. Adwords hirdetéseket láthat az alábbi képen "honlapkészítés" kulcsszóra kereséskor.
Keresőmarketing céljából fizetett szöveges hirdetéseket sok oldalon lehet találni (Pl.: itt vagy itt vagy itt). Ezeknek a szöveges hirdetéseknek az elhelyezéséért az oldal tulajdonosa jutalékot kap a Google AdSense programján keresztül, vagy más hasonló szolgáltatást nyújtó cégen keresztül (pl.: ETARGET).
Aki az interneten keres, az ún. kereső oldalakon keres. A legáltalánosabban használt keresőoldal a Google (www.google.hu), de vannak mások is, mint például a Bing vagy a Yahoo, amelyek nálunk kevésbé ismertek és használtak. Tulajdonképpen kis túlzással kijelenthetjük, hogy az, hogy az Ön honlapja hol szerepel a Google találati listáin, az üzleti életben élet-halál, de egészen biztosan siker-kudarc kérdése. Ha még nincs így, hamarosan így lesz.
A Google annyira népszerű, hogy sokan, összekeverik a böngészőt a Google-al. De mi ezt már nem tesszük, hiszen tudjuk, hogy a böngésző az a program, amelybe honlapcímeket írunk, így péládul magát google.hu-t is. A Google oldalán aztán kulcsszavakra kereshetünk.
Amikor Ön mondjuk villanyszerelőt keres, a Google keresőrobotjai (így hívják a kereső programokat) a világ összes honlapjának a tartalmában (ez esetben persze praktikusan a magyar nyelvűekben) keresnek, elképesztő sebességgel.
Szeretem az internetet a mobiltelefonnal hasonlítani. Az interneten az ön számítógépe a mobiltelefon, a honlapja címe a telefonszám, a honlapja tartalma az üzenet, amit elmond a telefonban, a Google pedig a telefonkönyv. Hiába rendelkezik Ön honlappal, ha a Google találati listáján a sokadik, vagy éppen nincs is fent, mint ahogy telefonnal is hiába rendelkezett régen, ha nem volt benne a sárga oldalakban vagy a telefonkönyvben.
Ne bízza meg azt a céget a honlapjának az elkészítésével, amely Önt ezekről a dolgokról nem tájékoztatja!
A blog tulajdonképpen egy internetes napló, a "weblog" szóból ered, amely a "web" (internet) és a "log" (napló) angol szavak szóösszetétele. Noha a naplókat tinikorunkban saját magunknak vezettük, a blog egy olyan internetes napló, amelyet mindenkinek írunk. Egy internetes hírportál híreire tekinthetünk úgy is, mint a szerkesztőségblogbejegyzéseire. Mint ahogy ma már egy nagyobb cég hírei is blogbejegyzések egy weboldalon, nem nyomtatott hírek a vállalati hírmondóban. Ez van. A "blog" mindent átölelő jelentésével némileg kiütötte a "napló" és a "hír" szavainkat. Ha tehát Ön a céges honlapján szeretne egy olyan oldalt, amit rendszeresen frissít új hírekkel, akkor Ön bizony blogbejegyzést fog írni.
Azért van még valami a blogolásban. A blogbejegyzésből úgy lesz tartalom az Ön honlapján, hogy nem kell hozzá programoznia. A blogot éppolyan online felületeken tudja írni, mint ahogy az internetes levelezőrendszereken (freemail, gmail, citromail) keresztül a leveleit. A bloggal tehát a honlapján tartalmat (szöveget képpel, videóval) állíthat elő. Viszont csak azt. A blog egy hírnek, tartalomnak a közzétételére alkalmas, de nem egy honlap. Noha a blog gyengén strukturált, kevésbé esztétikus és áttekinthető, az egyszerűségénél fogva arra tökéletesen alkalmas, hogy a cége, vállalkozása életének a legfontosabb eseményeit programozói tudás nélkül, nap mint nap megossza a cég alkalmazottaival, üzletfeleivel vagy bárki mással.
A blogbejegyzéseket kategóriákba lehet rendezni, illetve címkékkel lehet ellátni. A címkék általában az oldalsávban egycímkefelhőben (sok címke egy csoportban) jelennek meg. Általában a címkék betűmérete annál nagyobb, minél több bejegyzésben szerepelnek. Mivel ezeknek a Kisokos bejegyzéseknek a címkéi általában egy bejegyzésnél szerepelnek, ezért nálunk egyforma méretűek. Ez a bejegyzés is tulajdonképpen egy blogbejegyzés, amelyben a különböző kifejezések és magyarázataik a "kisokos" kategóriában vannak, és ehhez a bejegyzéshez például a blog, címke, bejegyzés, blogbejegyzés címkéketrendeltem.
A blog portálokon (blog.hu, blogol.hu, blogter.hu) éppolyan aldomaineken (pl.:ezténírtam.blog.hu, vagyezténírtam.blogter.hu) tehet közzé tartalmat (blogbejegyzéseket), mint a localhost/legyversenyben aldomainjein (ezténírtam.localhost/legyversenyben). A localhost/legyversenyben éppúgy lehetne egy blog oldal, mint a többi, ahol az aldomaineken az Ön blogbejegyzései találhatók. Mi azonban ezeken az aldomaineken a Ön szép és informatív, Önnek ügyfeleket hozó, és ezáltal jövedelmet termelő honlapját szeretnénk elhelyezni.
A CMS (Content Management System) a honlapkészítést segítő, modulokból álló rendszer. CMS nélkül minden honlap minden oldalát - hozzá nem értőnek hieroglifáknak tűnő - kódsorokból egyenként kellene megírni. A CMS rendszerekben előre megírt modulokból lehet honlapokat könnyebben és gyorsabban elkészíteni. Előnye, hogy könnyen, gyorsan, olcsón készíthető el belőle egy maradéktalan funkcionalitású honlap, viszont nagyon részletes egyedi igények esetén célszerűbb egy honlapot teljes egészében leprogramozni. A honlapjaink többségét az egyszerűség és a kedvező ár érdekében mi is CMS rendszerekben készítjük, de ez az értékükből nem von le semmit. Számtalan olyan cég van, aki ugyanilyen CMS rendszerekben készíti el az Ön honlapját nagyon komoly összgekért, és Ön az egész hátteréről mit sem sejt. Ez a honlap is CMS rendszerben készült.
Az URL olyan az interneten fellelhető dolgok/oldalak megtaláláshoz, mint az irányítószám, a cím, a telefonszám az Ön eléréséhez, vagy egy cikkszám egy raktárban, egy áru megtaláláshoz. Minden egyes interneten fellelhető oldalnak egyedi címe van. Ez az URL (Uniform Resource Locator = egységes erőforrás azonosító).
Ennek az oldalnak az URL-je, ha megnézi böngésző címsorát, épp a legyversenyben.com.
A böngésző az a program, aminek a címsorába beírva az egyedi címeket (URL-eket) a honlapokat keressük. A legismertebb böngészők a Mozzila Firefox, az Internet Explorer, illetve a Google Chrome. Korábban a Microsoft által készített Internet Explorer egyeduralkodó volt a piacon, ma már a nyílt forráskódú tehát nem titkost, hanem mindenki számára nyilvános és mindenki által is szerkeszthető Mozzila Firefox a piacvezető böngésző program. Őszintén szólva az Internet Explorer ma már számos olyan hiányossággal küzd (sokkal lassabb, bizonyos dolgok nem jelennek meg rajta helyesen, stb.), amely miatt csak azoknak javasolt használni, akik szeretnek szenvedni. Érdemes letölteni a Firefoxot itt. A Google Chrome böngésző csak nemrég lépett be a piacra, de nagyon jól használható, gyors program, így folyamatosan nő a piacrésze. Hátránya, hogy néhány apróság, nem működik rendesen rajta (például az internetes űrlapok kitöltése). A Firefox nagyobb biztonsággal használható, de ha Chrome-ot szeretne használni, letöltheti itt.
Egy honlap működését a programja biztosítja. A program különböző programozási nyelveken (HTML, PHP, CSS) megírt kód. Ezek a kódok tárolódnak a program fájljaiban (file-jaiban), amelyeket egy szerverre (tárhelyre) kell feltölteni, ahhoz, hogy egy honlap megjelenjen az interneten. A honlap működését tehát (nyíljon meg egy oldal, legyen itt egy menü, küldjön el egy levelet, stb.)fájlokba megírt kódok biztosítják.
Ez például egy kódrészlet:
| document.write ("scr"+"ipt type='text/javascript' src='"+m3_u); | |
| document.write ("?zoneid=13"); | |
| document.write ('amp;cb=' + m3_r); |
Az adatok viszont (például egy webáruház készlete vagy egy regisztrált ügyfél adatai), az adatbázisokban tárolódnak. Az adatok tárolásának leggyakoribb módja az SQL adatbázisban történő tárolás. Ha egyszerű hasonlatot keresek, a fájlban tárolt utasítások a raktárprogram, az adatbázisban tárolt információ pedig maga a raktár.
A http (Hyper Text Transfer Protocol), az a szabványos rendszer, amelyen a internetes tartalmak futnak. Mint ahogy bizonyára észrevette, a böngésző első néhány karaktere mindig http:// amellyel az internetes címek (URL-ek) kezdődnek. Szerencsére ma már ezeket nem nekünk kell beírnunk, azt a böngésző kipótolja helyettünk, ha mi csak egy honlapcímet pl.: legyversenyben.com vagy www.legyversenyben.com címet írjuk be. Erről, az internet-felhasználás szintjén nem érdemes többet tudni.
Egy honlapnak az a része, amelyet látunk - például ez az oldal is, amit Ön most olvas -, a honlap látható, idegen szóval frontend (előtérben lévő) része. Van azonban a honlapoknak egy háttérben lévő része is (backend), ami maga a program, illetve az abban lévő fájlok, adatbázisok, amitől a honlap megjelenik. Ez éppolyan, mint az autóban a motor: a háttérben dolgozik, ezért a backend-et a honlap motorjának is szokták nevezni.
A backendet az adminisztrátor (pl.: én) kezeli, az admin (adminisztrációs) felületen. Az admin felületen íródott ez a bejegyzés is, Ön azonban csak a frontenden látja.
A SPAM kéretlen (reklám)üzenet. Attól lesz egy üzenet SPAM, hogy kéretlen és többynyire reklám céllal küldték. Nem minősül SPAM-nek, ha Ön hozzájárult ahhoz, hogy ilyen reklámüzeneteket kapjon. Például vásárolt az interneten, és nem olvasta el részletesen a szolgáltatási feltételeket, amelynek az alján ott szerepet, hogy reklámleveleket küldhetnek Önnek, és abba Ön beleegyezik. Ha így kap reklámlevelet, akkor abban a levélben mindig kell egy leiratkozó link is legyen, amire kattintva nem kap több reklámlevelet. A SPAM levelekben természetesen ilyen link nincs.
A SPAM-ek nagy részét teljesen automatikusan "robotok" (erre a célra megírt programok) küldik, amelyek keringenek az interneten és azt keresik, hogy kinek az e-mail fiókjába tudnának beférkőzni, hogy a benne lévő címekre reklámleveleket küldhessenek, vagy éppen más célra használják fel a benne lévő adatokat. A robotok képesek bejutni az olyan felületekre is, amelyek jelszóval és felhasználónévvel védettek. Persze megvan ellenük a védekezés, ugyanis a robot programok nem tudják elolvasni azokat a szövegeket, amelyek egy képen jelennek meg.
Bizonyára találkoztak már azzal, hogy ahhoz, hogy valahová belépjenek az interneten, regisztrációhoz, valamilyen információnak a megtekintéséhez meg kell fejteni egy képen megjelenő kriksz-krakszot, amely eltorzított betűkből áll, és azt be kell írni egy ellenőrző mezőbe. Nos, ez a CAPTCHA, amellyel a SPAM és egyéb kártékony robotok ellen lehet hatékonyan védekezni. Tehát ezért kell Önnek ilyen látszólag hülyeségnek tűnő ákom-bákomokat megfejtenie.